|
|
 |
|
|
 |
 |
|
Oriskó Betty |
2010-04-25 14:52 |
A Napsugár Életház a béke szigete.Azt hittem,ezt már
nem lehet fokozni.Bencének sikerült-a Watsuval.
Leírhatatlan érzés,eggyé válni a vízzel és lebegni.
Egyszerűen boldog vagy és mosolyogsz,mosolyogsz.....
Most már tudom,ha az élet egyszer megint színtelen lesz,
hol színezhetem ki.
Szeretettel : Betty
|
| |
|
mo |
2010-01-29 23:40 |
Nagyszerű élmény nekem is a Watsu, úgy érzem egy olyan Út, ami elvezet a legbelső önvaló(m)hoz.Az első találkozás legérdekesebb érzete számomra az a gondolat volt, hogy a Halál lehet ilyen.Ilyen békés, mindent feloldó...Azt éreztem, hogy nincs szükség semmire, mert minden adott, minden ott van. Még levegőre sincs,csak egyszerűen egy lettem a vizzel, az áramlással. Néha éreztem kitörni vágyó sírást is, de közben annyira béke volt, hogy elsimult minden
|
| |
|
Steinbach Ágnes |
2009-01-06 11:12 |
Én azt hittem, engem már nem lehet meglepni. Ehhez képest a napsiházban egyik meglepetés ért a másik után.
Bence kezelése egy csoda volt. Az előttem szólók méltatásaihoz csak csatlakozni tudok, egy kis megjegyzéssel kiegészítve.
Nekem nem volt kérdés, hogy kipróbáljam-e a Watsut. Bence mosolygó szeme, szimpatikus egyénisége nem hagyott kétséget. Jól tettem.
Amikor el akartam mesélni Móniéknak, hogy milyen volt, akkor szavak helyett csak a könnyeim folytak. Örömömben. Ilyet én már nagyon régen nem éltem át.
Köszönöm szépen!
|
| |
|
Kovács Szandra |
2008-09-02 12:27 |
Képzelj el egy helyet, ahol a hétköznapi rutin, az őrült rohanás és a gondok nem léteznek. Ahol körülölel a béke, a csend és a nyugalom.
A tested lágyan mozdul a vízzel együtt. Lassan emelkedsz, majd süllyedsz. Ahogy a víz ringat, egy táncra emlékeztet. Úgy érzed folyékonnyá válsz…
Köszönöm azt a watsu élményt, amit a Napsugár életházban kaptam! :-)
|
| |
|
Papp Orsolya |
2008-08-13 16:14 |
Arra a kérdésre, hogy mi történt velem az első Watsu kezelés közben sokféleképpen lehet válaszolni. Fizikailag egy nagyszerű és megnyugtató érzés volt súlytalanul lebegni, csupán a saját szívverésemet és a vér áramlását hallgatni. Lelkileg csodálatos volt átélni, hogy egy-egy mozdulatnak köszönhetően, újra kicsi gyermeknek éreztem magam, aki szeretetre vágyik és ezt meg is kapja. Szellemileg pedig egy olyan mély élmény volt, ami úgy érzem közelebb vitt engem az abszolúthoz, egy olyan világhoz, ahol nincs félelem, vágy, harag, csak a létezés maga. A Watsu egy olyan szeretetélménnyel tett gazdagabbá, ami tudom, hogy örökké velem lesz. Nagyon köszönöm!
|
| |
|
Págyi Judit |
2008-07-15 15:52 |
A watsu kezelés csodálatos ajándéka az, hogy enged létezni, cserébe nem kíván semmit. Hagyja, hogy legyek, lebegjek. Teljes biztonságban, súlytalanságban, könnyedén.
Igen, létezni, lebegni, csak lenni kellene. Áramolni, folyni, mint a víz…de nem mozdul a láb, beragad a kar, mereven tart a nyak. A szabad áramlás lehetőségében egyszerre találkozom minden görccsel, merevséggel, a test tehetetlenségével, félelmével.
Lassan mozdul mégis: követem, amint belevezet társam valami szép ívbe, utaztat a vízben, forgat, összehajt, enged kinyúlni, és érzem, ahogyan szép lassan enged a merevség, ahogy elmossa a víz a nehézséget, és egyre szabadabbá, folyékonyabbá válik a testem. Ahogy az elszakadt és különvált részeim találkoznak, úgy kerekedik a lelkem, pici félelemmel vegyes örömben tapasztalom az új élményt, a testemben-lelkemben születő harmóniát.
Számomra a legintimebb élmény az, amikor az ember önmaga felé közelít. A watsuban, a meleg, teljesen biztonságos közegben valaki figyeli, ügyeli, segíti ezt a folyamatot. Úgy vezet, úgy mozgat, hogy megtörténhessen. Szükség van erre a figyelemre, a szerető jelenlétre, mely talán elveszett valamikor, amikor elkülönültem én is önmagamtól. Ebben a térben felfakadhat a fájdalom, a félelem a különléttől és a félelem a találkozástól. Emlékképek villannak fel és tovaúsznak. Aztán kisimul minden.
Titokzatos út a gyógyulás, talán nem más, mint visszatérés. Amikor a részek felismerik és elfoglalják helyüket az Egészben. Amikor egésznek tapasztalom önmagam, de nem elkülönülten, hanem egységben környezetemmel. Együtt áramolva a vízzel, szinte vízzé válva, szépen, szabadon. Ahogyan érzem, folyékony leszek, mint a víz, engedem, hogy mozgassanak benne, engedem a lebegést, észreveszem, hogy minél jobban engedem, annál inkább tőlem indul. Érzem, belőlem fakad a mozgás, amit partnerem felismer és beleutaztat. Testem vágyát követjük mind a ketten.
Meghitt, igazán szép folyamat egy watsu kezelés-utazás, mely kicsit átírja a magamról alkotott képet. Velem marad a puhaság, folyékonyság, felszabadulás érzés, és az a megtapasztalás, hogy létezni könnyű és örömteli.
|
| |
| |
|
|
|
 | |
